A magánhangzók kiejtése
Az ö-hang írásképe a norvégban Ø ø, az ä-hang írásképe Æ æ, az o-hang sokszor Å å formában jelenik meg, míg maga az o íráskép az u-hangot reprezentálja. Példák: bo [buː] "lakni", dør [døːr] "ajtó", ærlig [æːrli] "őszinte". A norvég u kiejtése legtöbbször [ʉ], azonban nazális kapcsolat előtt [u]. A hangsúlytalan e "schwa-hangként jelenik meg ([ə]), az y pedig az ü-hang egyik zárt változatát írja le ([y]).
A mássalhangzók kiejtése
A legtöbb norvég dialektus elöl képzi az r-hangot (pörgeti), néhányban azonban előfordul a hátul képzett r-hang is (hasonlóan a dánhoz, vagy a felnémethez). A dager kiejtése tehát [daːgər] (nem pedig [daːgɐ], mint az a németben lenne)
A norvég s mindig zöngétlen. A norvég v és hv kiejtése v (szemben a némettel és hollanddal)
Speciális hangkapcsolatokat képeznek az alábbiak
sj, skj, melyek kiejtése [ʃ], például nasjon [naʃuːn] (=nemzet)
gj, hj, lj, melyek kiejtése [j]
tj
a kj kiejtése [ç], például: kjøre [çøːrə] (=vezetni)
az rs kombináció egyes dialektusokban [ʃ]-ként fordul elő, például vær så god! [værsɔgu:], vagy [væʃɔgu:] (=tessék)
Magas magánhangzók előtt (i, y, ei, øy) az alábbi különleges szabályok érvényesek:
az sk kiejtése [ʃ], például ski [ʃiː] (=sí)
a g kiejtése j, például gi [jiː] (=adni)
a k kiejtése [ç], például kirke [çɪrkə] (=templom)
A c, q, w, x, z betűk csak idegen szavakban fordulnak elő. A germán nyelvekben megszokott ck kombinációt a norvég kk-ként írja. A qu- helyébe kv- lép, a ph/th/kh helyett a norvég egyszerűen f/t/k írásjelet használ. A németben előfordulő z (például Zentrum) helyét az s veszi át, például sentrum / senter, vagy sukker (=cukor).
Kivételek és változatok
A bokmål változatban a fenti szabályok alól kivételt képeznek pl: det [de] (="az"), -et [ə] (="az"), de [diː] (="ők, azok"), og [o] (="és"), jeg/meg/deg/seg [jæi mæi dæi sæi] (="én/engem/téged/neki").
Beszélő szerint a hosszú a-hang sokszor egy o-hoz hasonló hanggá módosul, mely hasonló az angol "call" szóban megjelenő hanghoz, míg az æ sok esetben inkább á-ként hallatszik. Az y és i hangok közötti különbség gyakran elmosódik. Szintén dialektus szerint változhat az ei kettős hangzó kiejtése, mely lehet [æj] vagy [aj]
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum
