A bokmål és a nynorsk
Bokmål/Dán |
Jeg kommer fra Norge. |
[jæɪ kɔmːər fra nɔrgə] |
Nynorsk |
Eg kjem frå Noreg. |
[eːg çɛm fro noːrɛg] |
|
"Norvég vagyok."
(szó szerint: "Norvégiából jövök.")
|
|
Bokmål |
Hva heter du? |
[va heːtər dʉ] |
Nynorsk |
Kva heiter du? |
[kva hæɪtər dʉ] |
Svéd |
Vad heter du? |
[vɑ heːɛtər dʉ] |
Dán |
Hvad hedder du? |
[væ hɛðɔ du] |
|
"Hogy hívnak?" |
|
Riksmål
A nyelvi reformok ellenzői, akik csökkenteni szeretnék a különbségeket a bokmål és nynorsk között, az általuk ápolt nyelvváltozatra a riksmål megnevezést használják. Ennek tipikus jegyei között sorolható fel például a dán számnevek használata, valamint olyan szóalakok használata, mint az efter (=után) az etter helyett, vagy a sne (=hó) használata a snø helyett. De megemlítendő a nőnem használata is, például boken (=könyv) a boka helyett, vagy a kettős hangzók elkerülése (sten használata a stein helyett).
Høgnorsk
Az ún. høgnorsk (~felnorvég, vagy standard norvég) a nynorsk egyik nem hivatalos változata. Egy olyan nyelvi forma, mely az Ivar Aasen által kifejlesztett landsmålhoz hasonló, azonban követői nem ismerik el a nynorskon 1917 után végrehajtott változtatásokat.
Ezt a nyelvi változatot írásban csak egy kisebb norvég csoport használja, de egyes elemei utat törnek a norvég írásbeliség számos területén. Az írásmód sok esetben régiesnek hat, de beszédben alig megkülönböztethető. A høgnorskban kevés az idegen szó, inkább eredeti norvég szavakat próbál használni. Ebben a nyelvi változatban számos írásbeli mű hozzáférhető.
A riksmål, bokmål, nynorsk és Høgnorsk összehasonlítása
Riksmål, Bokmål, Dán |
Dette er en hest. |
Nynorsk, Høgnorsk |
Dette er ein hest. |
Svéd |
Detta är en häst. |
Izlandi |
Þetta er hestur. |
|
"Ez egy ló." |
Riksmål, Dán |
Regnbuen har mange farver. |
Bokmål |
Regnbuen har mange farger. |
Nynorsk |
Regnbogen har mange fargar. |
Høgnorsk |
Regnbogen hev mange fargar. |
Svéd |
Regnbågen har många färger. |
|
"A szivárványnak sok színe van." |
|